MI VAN HA ÉN VÁLNI SZERETNÉK, DE A FÉRJEM/FELESÉGEM NEM?

Ebben az esetben először a mediáció célját kell tisztáznunk. Úgy nem lehet eredményt elérni, ha egyikőjük a párkapcsolatot szeretné megmenteni, a másik meg a vagyonmegosztást szeretné tisztázni. Ilyen esetekben azt szoktuk javasolni, hogy adjanak maguknak 3 hónap próbaidőt, ami alatt megpróbálják helyrehozni a kapcsolatukat, és eljárnak párkapcsolati mediációra. Aki válni akar abban enged, hogy belemegy a próbaidőbe, aki nem akar válni meg beleegyezik, ha sikertelen a próbaidő, akkor beleegyezik a válásba.

Megegyezés a járulékos kérdésekben

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) negyedik könyvének (Családjogi Könyv) 4:21.§ (3) bekezdése pontosan meghatározza azt, hogy milyen esetben van lehetőség a házastársak végeleges elhatározásán alapuló, befolyásmentes megegyezésével történő bontásra. Eszerint akkor, ha a közös gyermekek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ha igény van rá – a házastársi tartás kérdésében – mint járulékos kérdésekben – a házasfelek megegyeznek.

Tehát: ha a felek nem akarják a bíróság elé tárni a házasság megromlásához vezető okokat, akkor a fentiek mindegyikében szükséges a megegyezésük ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbonthassa. Ha bármelyik kérdésben hiányzik a megállapodás, abban az esetben a bíróság nem hagyja jóvá a megegyezést. Így a válási mediáció alkalmával valamennyi kérdés szóba kerül, a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a járulékos kérdésekben felmerülő konfliktusaikat a mediátor segítségével feloldják és ezáltal olyan egyezséget hozzanak létre, amellyel mindkét fél nyertessé válik.

A szülői felügyelet gyakorlása, mint járulékos kérdés

A házasság felbontásával összefüggő járulékos kérdések közül a legfontosabbak a gyermekkel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tisztázása, ezen belül is elsődleges szerepe van a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról történő megegyezésnek. Ebben a kérdésben a Ptk.-t megelőzően a Családjogi törvény még gyermekelhelyezés szóhasználattal élt, ezt váltotta fel a jelenleg érvényes szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése. Ebben a tekintetben tartalmi változás is történt, hiszen a Családjogi törvény idején még mindenképp dönteni kellett arról, hogy a gyermeket melyik szülőnél akarják elhelyezni, míg jelenleg a Ptk. szabályozása már a különélő szülők közös szülői felügyeleti jogát helyezi előtérbe, amely már nem feltételezi a gyermek valamelyik szülőnél történő elhelyezését.

Tehát a megegyezésben ki kell térni arra, hogy a bontás után a szülők milyen formában szeretnék gyakorolni szülői felügyeleti jogukat. Ez utóbbi körébe tartozik a gyermek nevének, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helyének meghatározása, vagyona kezelése, törvényes képviseletének jogai és kötelezettségei, valamint a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga. Ha a váló felek a közös szülői felügyeleti jogban egyeznek meg, abban az esetben a gyermeket érintő minden egyes kérdésben közösen döntenek, illetve azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében önállóan is dönthet. A szülők úgy is megállapodhatnak, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak egyikük gyakorolja. Azonban ennek következtében a másik szülőnek nem kell lemondania minden jogáról, ugyanis a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ez esetben is közösen kell dönteniük. Ebbe a körbe tartozik a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülővel azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Fontos átgondolni, hogy ha a közös szülői felügyeleti jogra esik a választás, azt csak akkor lehet a gyakorlatban is megvalósítani, ha a szülők képesek a megegyezésre és a további közös döntések meghozatalára is. Tehát ehhez mindenképp szükséges egyfajta konfliktusmentes kapcsolat a szülők között. Ezt sok esetben a válással együtt járó vitás helyzetek nagyban megnehezítik, ezért is jó megoldás a válási mediáció, hiszen a mediátor közvetítésével esély mutatkozik a konfliktusok rendezésére.

Hogyan zajlik le egy válás? Mi a válás menete?

A válásnak két típusát különböztetjük meg – közös megegyezéssel vagy a házasság megromlásához vezető okok feltárásával. Ha közös megegyezéses válásról beszélünk, akkor a válás menete könnyen és gyorsan is történhet, akár már egy tárgyaláson befejeződhet a per. Ha nincs közös megegyezés a felek között, akkor pedig már a keresetlevélben arra kell utalni, hogy a házasság megromlása okainak feltárásával kérjük a felbontást, amely hosszabb ideig tart majd.

Ezt követően kerülhet sor az első tárgyalásra, mely arra szolgál, hogy a bíróság részletesen meghallgathassa a felperest és az alperest, továbbá kísérletet tegyen a felek békítésére. Ha az első tárgyalástól számított három hónap már eltelt, és valamelyik fél, vagy mindketten  kérvényezték a per folytatását, a bíróság a második tárgyalásra tűz határnapot. Már a második tárgyaláson igen fontos döntések születhetnek, ekkor a bíróság döntést hozhat a gyermekek elhelyezését és láthatását érintően, továbbá rendelkezhet arról, mekkora mértékű és összegű tartásdíjat köteles fizetni a különélő szülő. A bíróság a közös vagyon megosztása tekintetében is dönt.

MIBEN KÜLÖNBÖZIK A VÁLÁSI MEDIÁCIÓ ÉS A PÁRKAPCSOLATI MEDIÁCIÓ?

A párkapcsolati mediáció célja a házasság a kapcsolat megmentése, míg a válási mediáció célja a kapcsolat békés lezárása, a váláshoz szükséges részletek tisztázása. Előfordul, hogy válási mediációra érkeznek az ügyfelek, de átváltunk párkapcsolati mediációra, mert rájönnek, hogy mégsem akarnak elválni, inkább dolgoznának a kapcsolatukon. Vannak olyan párok, akik azzal a céllal keresnek meg, hogy javítsunk a kapcsolatukon, aztán mégis úgy döntenek, hogy inkább válnának.

A válási mediáció lényege, ha a felek nem akarják bíróság elé tárni a házasság megromlásának okait, akkor a Ptk. által felsorolt kérdések mindegyikében meg kell egyezniük ahhoz, hogy a bíróság a házasságot felbonthassa. A válási mediáció alkalmával a felek lehetőséget kapnak arra, hogy a járulékos kérdésekben felmerülő konfliktusaikat a közvetítő segítségével feloldják, s ezáltal olyan egyezséget hozzanak létre, amellyel mindketten nyertessé válnak.

A feldúltság elve alapján a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Főszabályként pedig a bíróságnak kell vizsgálnia, hogy a házasság valóban megromlott- e. Azonban nem kötelező feltárni a kapcsolat megromláshoz vezető utat, ha a felek közösen megegyeznek a válással összefüggő járulékos kérdésekben. A válási mediáció lényege, hogy a házasfelek közötti konfliktusokat feloldják annak érdekében, hogy ez a megállapodás a felek között megszülethessen. Így jóval olcsóbb és nem utolsó sorban gyorsabb eljárással bontható fel a házasság.

Miben kell közös megállapodást létrehozniuk a feleknek ahhoz, hogy a bíróság felbontsa a házasságot.

Konfliktusmentes válás

Mindenkit megvisel az évekig tartó pereskedés, nem csak a válófélben lévő szülőket, de a gyerekeket is. A válási mediáció kiváló alternatíva az egész családot érintő feszültség csökkentésére. Célja elsősorban a permegelőzés, és a végeleges döntés után a gyors és békés válás elősegítése, valamint a gyermekek elhelyezésével és láthatásával kapcsolatos intézkedések könnyítése.

A felek közösen mérlegelnek, hogy mi a jó a gyermek számára úgy, hogy az érdekei senkinek sem sérülnek. Lényeges, hogy

Egyezség esetén nincs „nyertes” és „vesztes” fél

– mint a bírósági per végén az gyakori. Ez lehet az a pont a legtöbb esetben, mikor a válás következményei életszerűvé válnak, és a válás visszavonásához is eljutnak a felek, hisz rájönnek, mik voltak a házasságukban a konkrét, ám eddig ki nem mondott problémák.

Az első mediációs ülésen általában a házaspár mindkét tagja részt vesz, de bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a mediátor először külön beszél a felekkel. A mediációs folyamat lezárására általában 1-2 ülés is elegendő lehet. Ezután a bíróságnak csak jóvá kell hagyni a válást.

A válási mediátor semleges, pártatlan, független segítő, nem áll egyik fél mellett se. Kreatív tanácsokkal a válásban minden résztvevő személy számára legjobb megoldásra sarkallja a feleket. A mediátor felkészíti a szülőket mentálisan és stratégiát dolgoztat ki velük előre nem látható élethelyzetekre, mint például baleset, anyagi gondok, vagy egy új párkapcsolat.

Hogyan igényelhetnek mediátort?

A mediátor igénybevételének két fő esetköre létezik, attól függően, hogy van-e per a felek között, vagy még nincsen. Ha még nincs per folyamatban a házastársunkkal, akkor érdemes felkeresni az Igazságügyi Minisztérium honlapján található közvetítői névjegyzéket. A mediátor személyét a felek közösen választják ki.

2014 márciusától létezik Magyarországon is a bírósági közvetítői eljárás jogintézménye. Bárki bírósági közvetítőhöz fordulhat a vitás ügyével, de tudnunk kell, hogy az ilyen eljárást az választhatja, akinek folyamatban van a bíróságon az ügye, akár peres, akár peren kívüli eljárásról van szó. A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes. Ez a típusú eljárás lényegében azt jelenti, hogy egy, a felektől független bírósági személy, közvetítő nyújt segítséget a feleknek, egy olyan semleges külső ember, aki erre képesítéssel rendelkezik, és a bíróság képviseletében jár el.

A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a felek a bíró által kijelölt mediátort veszik igénybe, az illetékmentes számukra. Ha maguk választanak a szakértői névjegyzékből másik mediátort, abban az esetben maguknak kell ennek díját fizetniük. A mediációs eljárásért csupán munkadíj fizetendő, mely a peres eljárás mintegy 5-10%-a.